Szereti a fehér taknyot? Pedig eszi!

 

 

 

A húsipar minden lehetséges módon megpróbál költséghatékonyabban dolgozni. Ennek a hatvanas években a mechanikusan szeparált hús lett az eredménye, ami csak annyira hús, hogy az a szövet valaha állati csontokon volt megtalálható.

Takony a neve tényleg. Fehér takony

A mechanikusan szeparált húst szokás white slime-nak, azaz fehér takonynak vagy nyálkának is nevezni, hogy megkülönböztessék a pink slime-tól. Utóbbi hivatalos megnevezése „lean finely textured meat”, azaz sovány, finomtextúrájú hús, előbbié pedig mechanically separated meat (MSM), azaz mechanikusan szeparált hús. Míg a rózsaszínű változat csak marhából készül, addig a fehér mindenféle állatból, ami megjelenik a vágóhidakon: pulyka, birka, sertés, csirke, stb.

Forrás: RIA Novosti/Igor Zarembo

Nem mai találmány

Az eljárás nem újdonság: a húsipari hulladék rafinált újrahasznosítása már az ötvenes években teljesen elfogadott volt, a hatvanas években elterjedő gépek csak a hatásfokot növelték, ami persze nem kis dolog, tekintve, hogy ez a hatásfok-növekedés tette igazán népszerűvé a kreatív újrafelhasználási módokat.

Már a gyártók széles körében tette népszerűvé, nem a fogyasztókéban, mert ők sokáig nem nagyon tudták, hogy ami a hot dogban, hamburgerben, mortadellában, parizerben, mirelit fasírtban van, az nem nyesedék, hanem olyan izé, amiben a húscafatoktól kezdve az ízületi folyadékon keresztül a velőig és némi selymesen krémes csontmaradványig minden van.

Kár, hogy nem szagos a magazinunk

Forrás: RIA Novosti/Igor Zarembo

Nagyon undorító rész következik

A fehér és rózsaszín takony különbözőképpen készül, de minden esetben gondos szakemberek ügyelnek arra, hogy az elkészítési mód ne menjen a minőség rovására.

A rózsaszín változathoz a csontokon bontás után maradó húst mechanikusan, azaz speciális késekkel, borotvával, vagy egyéb olyan módszerrel, ami nem töri el vagy deformálja egyéb módon a csontot leszedik (AMR). Ezt a marhanyesedéket először fölmelegítik 40 fok körülire, majd centrifuga segítségével elválasztják a hússzöveteket a zsírszövetektől. A finom sovány húst ezt követőenammónium-hidroxiddal tisztítják meg a benne hemzsegő temérdek e. coli- vagy szalmonellabaktériumtól.

Az ily módon fogyasztásra alkalmassá tett pépet lefagyasztják, és később ízlés szerint hozzákeverik más húskészítményekhez. például virslihez vagy hamburgerhúshoz.

A fehér takony ezzel szemben úgy készül, hogy a vágóhíd szalagján csontozás után megmaradt, nem hófehér, hanem nagyon kevés húscafatot és porcogót tartalmazó csontokról már sehogyan le nem szedhető hús-, ín- és porcogódarabokat választják szét egymástól.

A hivatalos elnevezésben a mechanikus nem arra vonatkozik, hogy szorgos hentes kezek, vagy precíziós robotkarok pengeéles késekkel lenyesik a csontról a húst, hanem mindössze arra, hogy az elválasztás nem kémiai úton történik. Hanem úgy, hogy először a tetemeket/maradványokat szőröstül-bőröstül (értik, szőröstül-bőröstül!) bedobják egy szép nagy, úgynevezett európai értelemben vett szeparátorba, ahol először az egészet összezúzzák, majd a krémesre dolgozott pépet egy hengerpalást szűrőjén átpréselik. Gondoljanak az otthon használt kézi meghajtású paradicsompasszírozóra: ahogy annak a lyukain szépen csorog kifele az eltevésre szánt paradicsomsűrítmény, úgy csöpög kifele a hatalmas szeparátorok hengereiből az állatsűrítmény.

Nya-mi.

Ezzel a sűrítménnyel aztán nagyon sok mindent tud kezdeni a húsipar, a pépes húskészítmények, vagy szép, homogén vágási felületű felvágottak nagy részében jelentős költségcsökkentő szerepe van.

Egészségbiztonsági problémák is vannak vele

Ha hajlandóak vagyunk túllépni az egész eljárás gasztronómiai vetületén, hogy tehát mégis mennyire un-do-rí-tó már ez az egész, akkor sem teljesen problémamentes a szeparált vagy újrahasznosított hús kérdésköre.

Élelmiszerbiztonsági és egészségügyi kockázatot jelent, hogy ezek a húsok általában igen erősen fertőzöttek e. colival, szalmonellával (ugyanis gyakran időbe telik, míg összegyűlik egy adag szeparálni való hús, tehát fogalmazzunk úgy, hogy nem friss az alapanyag egy része, ami a szeparátorba kerül). A másik probléma a nyolcvanas években, a kergemarhakór-hisztéria idején jelentkezett.

Mivel a mechanikusan szeparált trutyiba a hús, zsír, inak és ízületi folyadék mellett gerinc- és csontvelő is belekerülhet, az 1986-os kergemarha-járvány után Nagy-Britanniában némileg szigorítottak az MSM előállítási szabályokon. (Ekkor kellett kivenni az MSM köréből a marhát.)

Itthon is haladunk a korral

A hazai szabályozás lehetőséget ad a mechanikusan szeparált hús húskészítményekben való használatára.

Az élelmiszerkönyvben (Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírás Húskészítmények 2. kiadás, 2008.) „csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM)”-ként szerepel, és „olyan termék, amelyet a csontozást követően a friss, húsos csontokról, vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomszerkezet sérül vagy módosul.” A Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-októberében kiadott útmutatója (Húskészítmények és egyes friss húsok, előkészített húsok jelölésének kérdései és helyes gyakorlata) is foglalkozik az MSM-mel.

Rengeteg nagyipari hústermékből leselkedik ránk

Forrás: Táfelspicc-Péter Anna

Az ilyen húsnak a termék összetevőinek felsorolásakor külön kell szerepelnie az állatfajta nevének megnevezésével együtt. Például: „csontokról mechanikusan lefejtett sertéshús”. Különbség van a „gépi csontozású” és a „mechanikusan szeparált hús” között.

A gépi csontozású „olyan termék, amelyet fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített baromfiból, vágóállatból vagy ezek részeiről mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomszerkezet nem sérül vagy módosul, a darált húséra jellemző marad. Szemcsemérete minimum 3 mm. Jelölése ‘HÚS’.”

A mechanikusan szeparált hús definícióját a 853/2004/EK rendelet adja meg (1.14. alpont). Az MSM-nél a „csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul”. Az ilyen termékek „nem tartoznak a hús fogalomkörébe, azokat az összetevők között külön kell megadni”.

Soha nem hinnéd el, miből van a McDonald’s sült krumplija

 

 Grant Imahara, a Mythbusters (Állítólag) sorozat volt műsorvezetője ellátogatott a McDonald’s Idaho állambeli krumpligyárába, hogy személyesen győződjön meg róla, mitől olyan finom a cég sült krumplija.

Összesen 14 összetevőt azonosított, és ezekből csak egy a krumpli. A són, a szója- és repceolajon, a citromsavon talán senki nem lepődik meg, egy fokkal érdekesebb a hidrolizált gabona és a hidrolizált tej, illetve a természetes marhahúsaroma. De van két összetevő, amire még a harcedzett Imahara is összehúzta a szemöldökét: az egyik a TBHQ, a másik a PDMS néven ismert vegyi anyag.

Átadom a szót a Wikipediának:

“A terc-butil-hidrokinon (más néven TBHQ, tertiary butylhydroquinone, tert-butylhydroquinone, E319) egy aromás fenol, mely a hidrokinon terc-butil-csoportot tartalmazó származéka. (…) Ipari keretek között a szerves peroxidok autopolimerizációja közben használják. Ezen kívülIt felhasználják még parfümökben, mert lassabb párolgást biztosít. Megtalálható továbbá egyes lakkokban és gyantákban is.”

“A dimetil-polisziloxán (PDMS, E900) a legszélesebb körben használt szilícium alapú szerves polimer. Rendkívül sok területen alkalmazzák, a kontaktlencséktől kezdve orvosi műszereken, samponokon, síkosító olajokon keresztül egészen hőálló bevonatokig.”

Jó étvágyat!

(Daily Mail)

FORRÁS:http://444.hu/2015/01/22/soha-nem-hinned-el-mibol-van-a-mcdonalds-sult-krumplija/

A dió sokszínű arca, táplál, gyógyít, szépít és növénydoktor. Permetezzünk diólevéllel !

 

 

A következő részekben írni fogok a természetes hatóanyagokkal való növényvédelemről.

A kertemben hetven darab gyümölcsfa van. Vegyesen, egymás mellet a szilva, a barack, az alma az eper, a körte stb. Kérdezheti bárki ilyen kavalkádban hogyan lehet védekezni a kártevők ellen?

Pedig ez nem elképzelhetetlen, hisz a természet körülöttünk sem monokultúrás, ott is tobzódik a növényvilág sok színűsége. Sőt vegyes gyümölcsösöket, zöldségeseket kellene kialakítani, mert az a természetes. A monokultúrák kialakítása az egyik legnagyobb hibája a kertészkedésnek. Természetesen nagyüzemi körülmények között mind gazdaságossági, mind kényelmi szempontokat szolgál. Azt gondolnánk, hogy könnyebb a növényvédelem, azonban nem. A fajra jellemző kórokozók, kártevők olyan mértékben felszaporodhatnak, hogy egyre nagyobb problémát jelentenek.

Természetesen léteznek egyszerűbb és könnyebb megoldások, de én nem biztos, hogy szívesen elfogyasztanám azt a gyümölcsöt, amelyben minimum két hétig keringett a felszívódó hatású rovarölő szer, vagy a gombabetegségek kezelésére használt rákkeltő vegyület.

 Mindenkinek saját dolga eldönteni, hogy az “egészségesnek” hitt zöldségekkel, gyümölcsökkel mennyi méreganyagot szeretne bejuttatni a szervezetébe. Vagy egy kis munkával és idővel jó minőségű, magas vitamin és ásványi anyag-tartalmú táplálékkal látja el családját.

Legyen hát a kertünk vegyes kultúrájú, erősítsük fel a növényeink immunrendszerét egészséges talajjal, szelíd védekezéssel.

 A diólevélből készült permetlé

 

A természetes kertben nincs helye a mérgeknek.  Ezeket ki lehet váltani természetes növényi kivonatokkal, vagy egyéb ártatlan használatos szerekkel, anyagokkal/ pld: tej, szódabikarbóna, fahamu,  káliszappan,mosogatószer,stb/

   Jobbak, mint a mérgek.

A diólevél elűzi a hangyákat, levéltetveket a fáról, gombabetegségekre is jó, és kevesebbszer kell ismételni, mint a régi permetszerekkel.”

Készítsük el:

Két liter vizet forraljunk fel, majd tegyünk bele jó sok diófalevelet, amit a kis zöld szárával együtt vágunk le. Várjuk meg míg kihűl, szedjük ki a leveleket, és máris lehet permetezni vele. Levelét  a komposztba tehetjük, elriasztja a legyeket, meg a hangyákat. Az összes növényre jó, még a salátára is.

A rovarriasztó és bőrszépítő hatás tudományosan is igazolható: “A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagén sav okozza.”- lehet olvasni több gyógynövény ismertetőben. 

Növényeink védelmét olyan növényre bíztuk, ami bennünket is gyógyít és véd, sőt táplál. És itt van a kulcsszó, ami nekünk jó, az a jó a kertnek is !

http://gazmania.ning.com/profiles/blogs/foeldanya-patikaja-1- ból hoztam el az igazságot.

Nagyon finom élelem, diósbeigli, stb….

A dióbél egészségmegőrző, szív- és érrendszeri betegségeket megelőző hatása fokozottan érvényesül a dióolajban. Csökkenti a koleszterinszintet, a vérrögképződést, a trombózisveszélyt. Alzheimer-kórt késleltető hatást is tulajdonítanak a dióolajnak, valamint lázcsillapító hatást is.

DIÓOLAJ a dióolajban van: Telített zsírsav 10 %, egyszeresen telítetlen zsírsav14 %,többszörösen telítetlen zsírsav 76 %. Koleszterin nincs a dióolajban

A dióolaj gyógyászati használata

  Leginkább gyógykrémek alapanyagaként használatos a gyógyszeriparban,magas E-vitamin-tartalma a bőrre tápláló, bőrvédő, egészségvédő hatású.

   a dióolaj ergoszterol-tartalma (ami a szervezetben a D-vitamin képzésének egyik előzetes alakja)jó hatású a bőrre, öregedését késlelteti. Ha ajkunk kirepedezik, ne keressünk gyógy-, vagy kozmetikai krémet, ha van otthon kevés dióolajunk, ajkunkat azzal kenjük be! Pótolja a bőrből hiányzó vitamint, zsiradékot, és egészséges a bőrnek. Más bőrirritációk esetén is jól használható, enyhíti, csillapítja a kellemetlen tüneteket.
   A dióolajnak kifejezett gombaölő hatása van. A dióolajjal készült gyógykrémek és kozmetikaikészítmények kedvező többlethatása a bőrön a gomba elleni védelem, tehát egy bizonyos fertőtlenítés, a gombafertőzés megelőzése vagy kezdődő gombafertőzés leállítása. Ezért szappanok, samponok, napozókrémek adalékanyaga is. Regenerálja a bőrt. Pikkelysömör ellen is alkalmazzák.

a leveleket akkor szedjük, ha a termések fele nagyságúak.

 

Tea: 2 teáskanálnyi levelet 100 ml vízzel leöntünk, amit felfőzünk, és negyed óra állást követően leszűrjük. Használata gyomor- és bélhurut ellen javallott.

Borogatás: A borogatást leginkább a bőr enyhe gyulladásai esetén javasolják.

Fürdő: Bőrkiütések, bőrbetegségek esetén ajánlott.

Zölddió befőtt

1 kg zölddió, 3 ek. Ecet, 1 kg cukor, 4 dl víz, 8-10 szegfűszeg, fél narancs és fél citrom héja.

A zölddiót Szent Iván nap táján szedjük. A diót megmossuk, vastag tűvel megszurkáljuk, annyi vizet teszünk rá, hogy ellepje. Egy hétig áztatjuk a vizet naponta kétszer-háromszor cseréljük rajta. Utána a diót ecetes vízben nem túl puhára főzzük, habját eltávolítjuk, majd hozzáadjuk a szegfűszeget és a reszelt citrom-, ill. narancshéjat.

„A dióliktáriom az emésztést megerősíti, a gyomrot megmelegíti és a főbe menendő gőzöket"

 

Miért éri meg orvosának Önre traktálni őket?

 

Nagyon fontos és minden kétséget kizáróan bizonyított tény, hogy egyetlen gyógyszer, vagy műtét sem képes gyógyítani! Pusztán legjobb esetben is csak megnyitják az utat a szervezet öngyógyító képessége előtt. A szervezetünkben gyógyszerek által pusztán elfojtott, félre tett betegségeket azonban ki kell takarítani, különben később kamatostól jönnek azok vissza! Ezért elengedhetetlenül fontos része életünknek a salaktalanítás, méregtelenítés és a vitaminraktáraink megfelelő mennyiségű utántöltése. Mai modern táplálkozásunk rendkívül kevés vitamint hordoz magában. És akkor még nem hogy növelnék, hanem egyre inkább csökkentik a mennyiséget meghatározó, magukat szakembernek nevező pénzéhes döntéshozók a napi mennyiséget. Már egész az alsó határoknál tartunk, hisz pl.: napi 60 mg C-vitaminnál kevesebb bevitel esetén skorbutot fogunk kapni. Vagy Önök szerint eladható volna a most forgalmazott számtalan prosztata gondra, haj-bőr-köröm problémára való készítmény, ha az RDA által javasolt 10 NE helyett, megkapná szervezetünk a napi 400 NE-t, melyet a hivatalos tudomány is igazoltan előír? Véleményem szerint az RDA adatai, meghatározásai egyszerűen nevetségesek és átláthatóan, a gyógyszer gyártók által erősen manipuláltak.

Látott már Ön szegény gyógyszergyárat, gyógyszerforgalmazó céget, gyógyszertár tulajdonost?

Szerintem nem. És ez nem is csoda ha azt nézzük, hogy egyes készítmények, gyógyszerek 5660%-os (nem elírás) haszonkulccsal kerülnek forgalomba, de 2000% alatt szinte egyik sincs! Így aztán nem csoda a jólétük.

Egy-egy televízió reklám fél perce főműsor időben meghaladhatja a 3 millió forintot és ehhez még jön a rádió, napi sajtó, magazinok, óriásplakátok, kirakati reklámok, büntetések, és nem utolsó sorban az orvosoknak adott kenőpénzek, amiért az egyes gyógyszergyárak termékeit javallják, illetve írják fel a betegeknek. Ezek a kenőpénzek persze nehezen foghatók, hisz legtöbbször ajándéktárgyak, irodabútor, rendelő berendezés, számítástechnikai termék, ajándékutalvány, wellness hétvége stb. Így hát Ön minél nagyobb vehemenciával igyekszik minden apró kis problémájával felkeresni orvosát, ő annál inkább tunkolja Önre a veszélyesebbnél veszélyesebb mérgeket. Neki az az érdeke, hogy két - három helyről is kapja a juttatásokat Ön után. Tehát Ön minél tovább marad beteg, orvosa annál jobban gazdagszik. Higgye el, hogy sokkal kézenfekvőbb az a megoldás, ha egy kicsit odafigyel a bevitt táplálékra, folyadékra és megfelelő mennyiségű vitaminokra!

Ha van rá lehetősége, akkor még a gyógyszertárba indulás előtt tegye! Nagyon sok gyógyszerben és gyógyhatású, valamint étrend-kiegészítő készítményben találkozhatunk a kimondottan rákkeltő ASZPARTAM nevezetű édesítő méreganyaggal, vagy fluorral. Ez a vegyszer már Európa legtöbb, míg Amerika összes államából ki van tiltva. Nálunk mindenesetre nyugodtan használhatja a gyógyszeripar, üdítőipar (pl.: Coca-Cola), rágógumi ipar (pl.: Orbit, de márkanévtől függetlenül szinte mindegyikben megtalálható). Ön szerint miért van a csomagolására írva, hogy túlzott fogyasztása hasmenést, emésztési problémákat okozhat!? Persze azt a túlzott mennyiséget nem számszerűsítik, hisz van akinek már napi 2-3, míg másnak akár 10-15 darabnál jelentkezhet a tünet. Ők csak mutogatnak majd a csomagolásra ha panaszkodni mernénk. Mi jeleztük, hogy gond lehet. Csak azt felejtik el mellé írni, hogy a csodatermék által, maradandó károsodásokat is szenvedünk. Persze amíg a forgalmazást engedélyező maffiapartnereik támogatják őket megfelelő jutalékért, addig nekik nem fontos a mi egészségünk.

A fluort, fluoridot a vegyipar patkánymérgek, rovarirtó mérgek, rendkívül ellenálló és bio-akkumulatív, vagyis szervezetbe beépülő vegyi anyagok, papírgyártás, szőnyeg és ruhaipar, stb. előállításánál alapanyagként használja. Nálunk gyógyszer, fogkrém, rágógumi stb. készül belőle, de a hitványabb, szennyes ásványvizekbe is szeretettel rakják a palackozók a biológiai minőség javítgatására. Nyugodjon meg, orvosaink nem buták annyira (persze vannak kivételek), hogy szembeszálljanak a nekik aranytojásokat tojó gyógyszergyárakkal.

Nézzük meg például az ALEVE nevezetű fájdalomcsillapítónak kikiáltott mérget, gyilkost! Nem régen a televízió és a lapok ontották róla a reklámokat, ám a megszámlálhatatlan agyvérzést, agyi trombózist, infarktust, maradandó szívkárosodást okozó "jótékony" hatása miatt betiltották a forgalmazását. Rengeteg maradandó egészségi károsodást okozott. Persze a gyártót a fene sem kényszeríti kártérítésre. Nehéz is volna, hisz nincs az az orvos aki szembeszállna a neki bőséges zsebpénzeket adó gyártókkal, forgalmazókkal. Vitathatatlan orvosi szakvélemény nélkül pedig nincs az a bíró, aki megítélné a kártérítést.

Vagy nézzük az ASZPIRINT. Minél gyakrabban szedjük, annál nagyobb valószínűséggel jelentkezik valamely mellékhatása a központi idegrendszerben. Lehet ez halláskárosodás, de a látásunkra, stb. is kihathat. Amennyiben hosszasan 1-2-3 hónap ideig szedjük az Aszpirint, akkor az erős májkárosodást okozhat. Pedig a televíziós reklámokban hallhatjuk, hogy "Szedje kúra szerűen a betegségek elkerülése, megelőzése érdekében!". Nem árt tudnia, hogy az összes gyógyszer reklámért egytől-egyik kemény pénzbüntetést kell fizetni a reklámozónak. Persze ez is jócskán bele van kalkulálva a vételárba.  Az is tudományosan bizonyított tény, hogy az 1-18 év közötti fiataloknál hosszú idejű Aszpirin kúra után nagy eséllyel fordul elő Reve szindróma, ami agyvelőgyulladással és a máj heveny elzsírosodásával jár, de gyakran halállal is végződhet. De ez pusztán kettő a sok közül.

 

Már nagyon sok készítménynek meg van a negatív ajánlása azon külföldi országokból, akiknek van eszük és nem az a fontos a minisztereknek, hogy partnerek legyenek a gyógyszeripar maffiájával a tudatos mérgezésekben és ezért hatalmas szembehunyási juttatásokat vegyenek fel tőlük. Nem tartja Ön azt furcsának, hogy még egyetlen gyógyszergyárat meg nem rángattak ország-világ előtt? Nekik igen kevés büntetés jár, de az APEH, és a munkaügyi vizsgálat sem mindennapi. Sőt! De ezen kívül még nagyon sok olyan alól mentesülnek, amiért egy hétköznapi embert, vállalkozást életfogytig tartó büntetésre ítélnének. Nem csoda, hisz hatalmas feketén csúsztatott kampánypénzek forrásai ők a mocskos pártok számára. Lehet az akármelyik, hazánk vezető pártjai közül is, teljesen mindegy. Normális és inkorrupt országokban a józanész dönt és nem a pénzéhség. Az olyan országok egészségbiztosítási pénztárai nem támogatják egyáltalán a mérgező adalékokat, összetevőket tartalmazó készítményeket.

 

Kihaláson innen és túl

 Tasmán tigris.

Valaha így is nevezték az erszényes farkast, s e ragadozó tökéletes példája annak, amit az emberek a kihalt vagy kihalófélben lévő állatokról gondolnak. Mert egyrészt sok állatvédő és természettudós az erszényes farkast szokta emlegetni, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember rosszul bánik bolygónkkal, az élőlényekkel. Másrészt éppen erről az állatról tartják úgy, hogy talán mégsem halt ki, csak az egyedszáma lecsökkent, s nagyon ügyesen rejtőzködik. Ám mindegy is, mert 1936 óta nincs bizonyíték arra, hogy élne vagy feltámadt volna, és az sem biztos, hogy egy XIX. században konzervált kölyökfarkas DNS-éből élő példányt tudnának klónozni. Az erszényes farkas sorsa azonban jól mutatja, hogy az ember milyen lassan reagál azokra a változásokra, amelyek naponta körbeveszik, alakítják életét, befolyásolják jövőjét – miután a kormányok hagyták, hogy a vadászok kiirtsák az erszényes farkast, csak a kihalása után nyilvánították védetté.

S hogy mennyire nem mindegy, mikor kezdünk felfigyelni, mennyire válik egy faj veszélyeztetetté, arra a legjobb a vadon élő tigrisek példája. Az első világháború előtt a bolygó tigrislétszámát még mintegy 100 ezer példányra becsülték, 2010-ben azonban már meg tudták számolni az egyedeket: 3200-at találtak belőlük. A Természetvédelmi Világalap (WWF) rendre nyomon követi a veszélyeztetett állatok sorsát, és a tigris esetében pár éve arról számoltak be, hogy míg Indiában 2006-ban mindössze 1411 egyedet tartottak számon, 2014-ben már 2226-ot. Köszönhetően az odafigyelésnek, valamint annak, hogy Indiában olyan intézményt is létrehoztak, melynek neve: Nemzeti Tigrisvédelmi Hatóság.

A tigrisek azonban nagytestű állatok, könnyű észrevenni, ha nyomuk vész, ugyanúgy, mint a jegesmedvéket – merthogy már értük is megkongatták a vészharangot. A globális felmelegedésnek „köszönhetően” szó szerint elolvad az életterük, s nem biztos, hogy kellő tempóban képesek alkalmazkodni a változáshoz.

Az olvadás megváltoztatja az élővilágot, fajok tűnhetnek el vagy költözhetnek arrébb, például fókák és halak, melyekkel a jegesmedve táplálkozik, így sok fehér bundás éhen hal.

Ha pedig nem talál jeget vagy szárazulatot, ahová kimenekülhetne, úszás közben megfullad a kimerüléstől. S ha sikerülne is délebbre húzódnia az északi, fagyos területekről, az új élettér tápláléklánca felborulna, hiszen megjelenne ott egy új ragadozó. Jelenleg már csak mintegy 20 ezer jegesmedve él a Földön

.

 

Óriáspandából pedig mindössze 1600 példány él szabadon. Kihalás fenyegeti csak azért, mert egyetlen ellensége van: az ember, aki a bambuszerdőirtásokkal elveszi az életterüket, táplálékukat.

Azért az is előfordul, hogy valóban felbukkanhat egy-egy kipusztultnak hitt állat. Több mint tíz évvel ezelőtt bejelentették, hogy kihalt a kínai folyami delfin, ám két évvel ezelőtt egy amatőr kutatócsoport arról számolt be, hogy ők bizony látták a Jangce istennőjeként is emlegetett emlősöket.

A delfineknél sokkal jobb helyzetben van a Lord Howe-szigeti botsáska, amiről úgy hitték, hogy 1918-ban az utolsó egyedet is megették a patkányok. Ám 2001- ben kiderült, mégis élnek egyedei, vagyis ez a rovar lekerült az eltűnt fajok listájáról

.

Más a helyzet az egykor a csendes-óceáni Floreana szigetén élt teknőssel, amit úgy próbálnak „feltámasztani”, hogy a Galápagos-szigeteken állítólag két „fajtatiszta” példánya él még az óriásteknősök között, s most megkísérlik szaporítani.

S vannak jó hírek is: 2016-ban 115 új faj nyomára bukkantak a Mekong folyó területén. A WWF Ismeretlen fajok című jelentésében az áll: a tudósok 88 növényfajt, két halfajt, 11-11 kétéltű-, illetve hüllőfajt és három emlősfajt fedeztek fel Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön és Vietnamban.

Ami azonban bizonyos: a földi élőlények listája oly hatalmas, hogy pontos adatot senki nem tudna mondani. Aligha találunk két tudóst, aki ugyanazt állítaná. A fajok száma elérheti az ezermilliárdot, de olyan kutatócsoport is akad, amelyik egytrillióról beszél. Ennyi ugyan indokolatlanul soknak tűnik, de tény, megszámlálhatatlanul sok a baktérium és a vírus, s az is biztos, hogy ha egy idegen civilizáció ránézne a Földre és azt vizsgálná, vajon miféle élőlényekre bukkanhat errefelé, az embert  messze-messze megelőznék még a rovarok is.

Az ember a reneszánsz kor óta tudományosan próbálja rendszerezni a növény- és állatfajokat, s közülük egy vastag könyvre valót már ki is húzott a listáról. A sokaságban ráadásul számos faj születhet és tűnhet el észrevétlenül. Máskor meg úgy halnak ki fajok, hogy senki nem akarja eltűnésüket, de ez az élet velejárója. Lehet, egyszer az ember is eltűnik a Földről.

A méregtelenítő, daganatölő szódabikarbóna

 

Nehéz elképzelni olyan háztartási terméket, amit több célra lehetne felhasználni, mint a szódabikarbónát. Amellett, hogy eltávolítja a házban megbújó kellemetlen szagokat, a süteményeket megemeli a sütőben, segíti tisztára mosni a koszos edényeket, ez a termék még számos gyógyászati célra is felhasználható.

 

Ha kicsit jobban megismerjük a nátrium-hidrogén-karbonát kémiáját, akkor megértjük, hogy miért is használhatjuk a konyhában és a gyógyászatban is.

A nátrium-hidrogén-karbonát
A nátrium-hidrogénkarbonát (szódabikarbóna) enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonát-ionból (HCO3-), és nátrium-ionból (Na+) áll. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel. A szódagyártás és más vegyipari folyamatok mellékterméke. A környezetre ártalmatlan, sokoldalúan használható.

Amit a gyógyszergyártók nem mondanak el!

A rák ellen használható szódabikarbónás kezelésnek, szemben a hagyományos daganatellenes terápiákkal, semmilyen mellékhatása nincs. Ezzel szemben-tudjuk jól- a kemoterápiának nagyon brutális mellékhatásai vannak.
“Szájon át adagolva egy hétig két kávéskanál szódabikarbóna egy pohár vízben feloldva is segíthet. Ezzel párhuzamosan naponta ötszázalékos szódabikarbónás fürdést valamint naponta három-hat alkalommal 5 százalékos szódabikarbonátos beöntést javasolt”
–Tullio Simoncini professzor szerint a szervezet méregtelenítése, gyors lúgosítása, a magas NaHCO3-koncentráció révén a gombák elhalnak, és az immunrendszerünk megerősödik.

Jótékony hatásai a szervezetre:

Lúgosításhoz:
Egy hónapon keresztül minden reggel éhgyomorra fogyassz el egy pohár forró vizet egy kis teáskanál szódabikarbónával, mégpedig olyan forrón és gyorsan, amilyen gyorsan csak tudod. (A szódabikarbonát 2 evőkanál hideg vízben oldd fel, majd utána öntsd rá a forró vizet.) Tíz perc elteltével igyál egy pohár hideg, lehetőleg tisztított vizet, amelyhez csepegtess 10-12 csepp frissen facsart citromlevet. Utána 30 percig ne egyél! Ha egy hónapon keresztül betartod a kúrát, már egy hét után könnyebbnek és vidámabbnak érezheted magad, mert a savak közömbösítése és kiválasztása teljes gőzzel megindul a szervezetedben.

Rovarcsípések:
A szódabikarbóna enyhíti a rovarcsípések tüneteit, mint a viszketés, a bőrpír és a fájdalom. Keverjünk össze 3 teáskanál szódabikarbónát, egy teáskanál vízzel és a masszával többször dörzsöljük be a csípéseket.

Gyomorégésre:
A gyomorégésre is kiválóan alkalmas a szódabikarbóna. A gyomorégést a gyomorban levő sav túltengése okozza, így a gyomorsav a nyelőcsőbe is kerülhet. A nátrium-hidrogén-karbonát azonban képes semlegesíteni a gyomorsavat. A megfelelő adag a felnőttek esetében fél teáskanálnyi, amit egy pohár hideg vízben feloldva kell elfogyasztani. Ezt az adagot két óránként megismételhetjük.

Fürdővizbe:
A teljes test méregtelenítése és fertőtlenítése szódabikarbonátos fürdővel is lehetséges (kb. -25-30 perces fürdési idővel), amikor a fürdővízbe 3 evőkanál szódabikarbónát is keverünk, de külön csak lábfürdő is készíthető, a lábfürdő után pedig lehetőleg gyapjú zokniban is aludjunk. A szódabikarbonátos lábfürdő gombásodás és fokozott lábizzadás ellen is véd, illetve kezel. Kiváló kéztisztító hatás érhető el a szódabikarbónával, mely a köröm fehérítéséhez is megfelelő (áztassuk 1-2 evőkanál szódabikarbóna-vizes oldatban a körmöket a körömápolás előtt). Fürdővízhez adva a napégett bőr fájdalmát jelentősen csökkenti.

A szódabikarbóna csökkenti a cigaretta, a cukor és az édesség iránti vágyat.

Házi praktikák szódabikarbónával:

-A teljes test méregtelenítése és fertőtlenítése szódabikarbonátos fürdővel is lehetséges (kb. -25-30 perces fürdési idővel), amikor a fürdővízbe 3 evőkanál szódabikarbónát is keverünk, de külön csak lábfürdő is készíthető, a lábfürdő után pedig lehetőleg gyapjú zokniban is aludjunk. A szódabikarbonátos lábfürdő gombásodás és fokozott lábizzadás ellen is véd, illetve kezel. Kiváló kéztisztító hatás érhető el a szódabikarbónával, mely a köröm fehérítéséhez is megfelelő (áztassuk 1-2 evőkanál szódabikarbóna-vizes oldatban a körmöket a körömápolás előtt). Fürdővízhez adva a napégett bőr fájdalmát jelentősen csökkenti.
-Tisztítja a kezet. Nedvesítsük be a kezünket, és enyhén dörzsöljük be szódabikarbónával, mintha csak beszappanoznánk: meglepődve tapasztalhatjuk, hogy kezünk bőre tiszta és lágy lesz tőle. Ha pedig fehéríteni szeretnénk a körmeinket, körömápolás előtt áztassuk be egy tál langyos vízbe, melyhez három evőkanál szódabikarbónát adtunk.
-Megőrzik élénk színüket zöldségek, ha főzéskor kevés szódabikarbónát is szórunk a vízébe.
Keményebb és tartósabb marad a tejszínhab, ha felverés előtt egy csipetnyi szódabikarbónát teszünk bele.
-Mosatlan gyümölcsöt soha ne fogyasszunk. Tiszta víz helyett azonban javasolt 1-2 evőkanál szódabikarbónát és egy liter víz keverékét használni a mosáshoz.
-A sütemények összeállításánál fele sütőport és fele mennyiség szódabikarbónát használjon, szép egyenletes lesz a tészta.
-Ha hajmosás előtt egy maroknyi szódabikarbónát dörzsölünk a száraz fejbőrbe, megszabadít a korpától.
-Ha nehezen fő meg a marhahús, tegyen a vízbe egy késhegyi szódabikarbónát. Más húsra is érvényes ez az eljárás.
-Ha kemény a víz, szórjunk fürdővizünkbe 10 deka szódabikarbónát, mert annak vízlágyító hatása van.
-Leégett étel maradványait eltüntethetjük, ha az edényben kevés vízbe kevert szódabikarbónát forralunk. Ha kihűlt, könnyen kitisztíthatjuk a lábast.
-A csempére tapadt makacs szennyeződéseket nedves rongyra szórt szódabikarbónával dörzsölhetjük le.
-A WC-kagylóba szórjon szódabikarbónát, majd csutakoljuk ki kefével.
Két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléből vagy vízből készítsünk sima pépet. Ezzel mossunk fogad, majd hideg vízzel öblögessünk. Fehéríti a fogzománcot.
-Noha szagtalan, a szódabikarbóna egyik jó tulajdonsága, hogy képes elnyelni a legzavaróbb illatokat is, mert semlegesíti a baktériumok okozta savas anyagokat. Hasznos a hűtőben, a beépített szekrényben vagy akár megszokott dezodorunk helyett is. Egy kevés port bedörzsölünk a hónaljunkba vagy a lábfejünkbe, és máris elfelejthetjük az izzadságszagot. Beszórhatjuk a cipőnkbe is, majd hagyjuk állni benne egész éjszaka: nemcsak, hogy szagtalanítja a lábbelit, de megakadályozza a későbbi lábgombásodást is.

FORRÁS:TudnodKell 

Keverj össze 4 teáskanál szódabikarbónát 3,5 liter vízzel, majd töltsd szórófejes flakonba. A rózsa- vagy szőlő, feketedő tövét permetezd vele rendszeresen, míg el nem múlik a gombásodás – illetve amíg meg nem jelenik a gyümölcs.

 

2. A lisztharmat megelőzése és kezelése

Aki kertet művel, biztosan találkozott már a lisztharmattal. Az orgona, a vadalma, a lángvirág, a méhbalzsam, a rózsák, a szőlő, a tök és az uborka a lisztharmat könnyű célpontjai lehetnek ennek a gombának.

Permet lisztharmat ellen: keverj össze 3,5 liter vízben 1 evőkanál szódabikarbónát, 1 evőkanál növényi olajat és 1 evőkanál mosogatószert. Tedd egy szórófejes flakonba miután összekeverted és ezzel permetezd a növényeket hetente (ne napsütésben, hanem inkább estefelé).

 

3. Gombás lombkorona

Keverj össze 3,5 liter vízzel 4 teáskanál szódabikarbónát és 1 teáskanál biológiailag lebomló szappant. Keverd össze, tedd szórófejes flakonba, majd ezzel fújd le a lombkoronát – vagy ha szükséges, a talajt is.

 

4. Gyomnövények ellen

Hiába gyomlálsz, a járdakő között mindig kibújik a gyomnövény? Próbáld ki ezt a praktikát: önts vagy söpörj egy vastag réteg szódabikarbónát a kisebb nagyobb résekbe – ez megakadályozza a gazok növekedését.

 

5. Hernyók a káposztán

A zöldségféléket leggyakrabban a káposzta bagolylepke, gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly károsítja. A károsítást minden esetben a hernyók okozzák!

Hogy elpusztítsd az összes hernyót, keverj össze egy kis szódabikarbónát és lisztet – majd ezt szórd rá vékony rétegben a növényekre. Ez az elegy általában 1-2 nap után már hat is, ha viszont mégsem, ismételd meg a folyamatot.

 

6. Kéztisztítás

 

Egy hosszú és fárasztó nap után a kertben minden bizonnyal piszkos lesz a kezünk – amit a sima szappan nem távolít el. Használd a szódabikarbónát is, ez eltávolítja az összes szennyeződést!

forrás: almaimotthona.hu

Globalizáció Forrás: Z.Kárpát Dániel-Gének harca

 

Méltán nevezhetjük az emberiség legnagyobb és legveszélyesebb vírusának. 

Amint a globalizáció eljut egy addig elzártan élő rendszerbe mondjuk egy szigetre, azonnal elkezdi felélni a terület erőforrásait, pusztítani a lokális, nemzeti értékeket, a technológiák (TV, mobiltelefon, gépjárművek, stb.) révén elképesztő módon butítja, mérgezi a helyi embereket.

 A kecsketej helyett megjelennek a coca-colák, a közösségi élet helyett a chat-elés, bőrnadrágok helyett a farmer.

 Megjelennek az internacionális multi cégóriások a hitvány minőségű, de olcsó termékeikkel, ezáltal szépen megölik a helyi őstermelők élet lehetőségeit. 

Betör a média, drasztikusan megváltozik a helyi nemzeti értékrend, amit felvált egy “világpolgár” kozmopolitán nézet, melynek eredménye hogy agymosott tömegemberek készülnek.

“Fejlett” városok épülnek, autópályákkal melyek fokozatosan elszívják a munkaerőt a mezőgazdasági termelésből, ezáltal kiszolgáltatottá téve az emberek nagy részét a multinacionális ellátó rendszereknek.

 Az addig évezredek óta létező önellátás szinte megszűnik, kialakulnak a fogyasztói társadalom tünetei, függőség az energetikai szolgáltatóktól, gyógyszergyáraktól, élelmiszergyáraktól, bürokratikus hivataloktól, ellátó intézményektől.

 És a helyi emberek a veszélyt nem is érzékelik, csak akkor, amikor már késő. 

Elámulnak a technológiai újdonságoktól, de nem veszik észre, hogy egy fogyasztói függőségi spirálba kerülnek. Ráadásként megjelennek a bankok, akik a legnagyobb “segítséget” adják az  új intézmények, városok megépítéséhez, ezzel teljesen eladósítva a helyi embereket.

A globalizáció leegyszerűsítve: tereld be az embereket a városokba, szakítsd el a természettől, hogy függővé, irányíthatóvá tedd. Beköltözöl, veszel egy lakást, és számold össze mid van? Semmid. Mitől függessz? 

Mindentől: energia (víz, gáz, villany, stb.), élelmiszer, gyógyszer, minden.

 A multik, a hivatalok és a szolgáltatók prédájává válsz. Kész is van a tökéletes fogyasztói társadalom. Vajon miért akarják egyesek végképp lehetetlenné tenni a parasztság helyzetét? Miért teszik tönkre a földeket, embertelenül terhelik a mezőgazdaságot? Mert önellátó? 

Hiszem, hogy Magyarország képes lenne a teljes önellátó társadalom kiépítésére. Megvan ehhez minden természeti erőforrásunk!

A legújabb kutatások arra irányulnak, hogy hogyan lehet a városokat energiatakarékossá, természet-közelivé tenni.

 Extrém módon próbálják növelni a hőszigeteléseket, hasznosítják a napenergiát, hulladék-hőket, háztartási hulladékból hőenergiát, vagy szenet képeznek, melyet visszajuttatnak a talajba, zöld-tető teraszokat készítenek, stb., stb.

 Ezek nem rossz gondolatok, csak alapjaiban hibádzik az elmélet. Egy felhőkarcolókkal telezsúfolt város sosem lesz természetes, az összeterelt embertömegekről meg már nem is beszélve. Ezek a technológiai újítások ugyan csökkentik a szén-dioxid kibocsájtást, de nem oldják meg az egyik legsúlyosabb problémát: az ember eltávolodását a természettől. 

 A környezetvédelem jó irány, de hatalmas üzlet is egyben, éppen ezért nem tiszta ügy.

Elég 2-3, városban felnőtt generáció és teljesen elfelejtjük a növények neveit. A városi kisgyerek szerint a tehén lila színű, és Milka csokit kakil. Ez ijesztő!

Simán el tudom képzelni azt a világot, hogy a jövőben minden ember GPS-t kap a bőre alá, és minden reggel sorban kell állnia a napi élelmiszer kivonatért, amit szívószállal, vagy mesterséges testnyíláson keresztül kell bejuttatni a szervezetbe. A városokban droid-gyárak készülnek: emberekből!

Egy barátom ki akar költözni Indonéziába, ahol szegénység van ugyan, de boldogan élnek, és ami fontosabb: harmóniában a természettel. Ehhez szerintem nem kell elköltözni. Ezt itthon, a hazánkban is meg lehet tenni.

Ha boldogtalan vagy, menj ki a mezőre, vagy mássz fel a hegyre; rögtön megrészegít a természet ereje. Ezt egy olyan embernek nehéz elhinnie, aki A8-as audival, vagy terepjáróval megy a sarki boltba is. Mi a gond? Ébredjünk már fel! 

Ezt a bolygót nekünk teremtették, de nem azért, hogy feléljük, hanem hogy harmóniában éljünk rajta

El tudunk-e képzelni egy olyan falut, ami önellátó? Saját maguk termesztenek, gazdálkodnak mindent és maguk is használják fel. És most ne arra gondoljunk, hogy jó-jó, de hogyan termeljen a falu Domestost, meg Colgate Totalt.

 A TESCO sorában állva, nézem a tömött árucikkek hadát, elgondolkodok, tégy te is így! Gyerekkoromban volt három fajta csoki, BALATON, SPORT, NÉGERCSÓK, bőven elég is volt nem? Most nézz be az édesség sorba! 

Borzalmas! Akkoriban kétféle tisztítószer létezett, bőven elég volt mindenre! Most nézd meg a vegyi áru kínálatot! Egy szó jut csak eszembe: Ijesztő! 

Kell ez nekünk emberek??? Az önellátó falú természetes dolgokat termel, természetes módon. Vizet fúrt kútból vesz, fával tűzel (amíg az emberek csak a saját házuk felmelegedésére használták a fát, addig nem fogytak el az erdők!), energiát sokféleképpen lehet nyerni. Mert ugye a mai ember nem szívesen mondd le a megszokott komfortjáról (pld. angol WC, elektromos energia, stb.) Léteznek már megújuló energiák, újra felhasználható szürkevíz technológiák, csak ezeket nem támogatják. Az élelmiszert elő tudja állítani az önellátó falu, a gyógyászatra meg ott vannak az egyedülálló gyógyfüveink. Mi kell még az élethez? Közösség! (nem külön a család, az egyik a tv előtt bámul, a másik a számítógép előtt ül, stb.). A panellakások hihetetlenül családromboló tervezésűek! Nincs egy központi tér, ahol leülhet az egész család (jobb esetben ez a szülői nagyszoba lehet), és sok helyen nincs egy étkező sem, ezért van az, hogy már az utolsó közös “rítust”, az ebédet sem együtt fogyasztják el sokan, és teljesen szétszakad a családi kötelék.

 Rettentő rosszak a panelek lélektani elrendezése, mert vagy egymáson kell átmászni a belső szobáig, vagy annyira kicsik, és nyomottak a szobák, hogy a gyerek szellemileg rendellenesen fejlődik.

 Hányszor lehet hallani a panelházakban iszonyatos családi balhékat? Bezártság, közösség-hiány, stb. ide vezet. 

A faluban mindenki tud mindenkiről mindent, a panelban egy ajtó választja csak el őket, de teljesen elidegenednek a szomszédok.

Mert mire nincs ma ideje az embernek? Talán a legfontosabbra: a családra. Hajtunk valami fölösleges cél érdekében, egy újabb felesleges tárgy (autó, DVD, plazma TV, stb.) miatt, közben meg elfeledkezünk megünnepelni azt, amit már eddig elértünk, összeraktunk.

 Ezáltal egy örökös hálátlan rohanásban veszünk részt. Belegondoltunk már összesen hány ezer – fölösleges – tárgyunk van? A “nyugati” fehér ember ökológiai lábnyoma akkora, mint egy kisebb város.

 Miért nem tudunk sosem rendet rakni a lakásban? Miért kell kétnaponta nagypakolást csinálni? Mert tele vagyunk felesleges műanyagokkal, vackokkal! A gyerekjátékok elözönlik a gyerekszobát, de némelyikkel két óránál többet sosem játszik egész életében. Akkor meg minek zsúfoljuk tele?

 A parasztgyerek kint játszik az udvaron, vagy a mezőn, és hamar kialakul a “józan paraszt esze”. 

Ez nem véletlen. A városi gyerek lehet, hogy ért minden elektronikus kütyühöz, de mi történik akkor, ha egy hétig áramszünet van? Mihez kezd akkor?

 Nagyon nagy felelősség a gyereknevelésben (is), hogy ne csak a legújabb mobiltelefon vagy a legfrissebb 5.2-es videojáték használatát sajátítsa el tökélyre.

 A technika fejlődésével az ember épült le, vö. vitéz alkatú huszár <-> szemüveges számítógép-bajnok. És inkább gyümölcsöt, meg zöldséget adjunk a gyereknek, ne multi-vitamint, és ne kenjük testápolóval, mert az alapvető immunrendszerét tesszük függővé, gyengévé.

Sokan álomvilágban élnek, nem látják az igazi veszélyt, ezt a függőséget, haszontalan haszonhajszolást, pazarlást. 

Nem szabad nagyon a kormányra vagy a politikusainkra hagyatkozni, a külföldtől se várjunk sokat. 

Tévhitben élnek azok, akik a nyugati “működő” rendszereket hiányolják, és felzárkózást sürgetnek a nyugathoz! A Kárpát-medencében több ezer éven át ténylegesen működő rendszer volt, önellátó növénytermesztő, állatgazdálkodó parasztgazdaság!

 A legtöbb segítséget a családtól, a közvetlen mellettünk élő embertársainktól kellene várjuk, de adnunk is.

 A globalizáció elsősorban az önfenntartást, az önvédelmet, a függetlenséget, és a közösséget irtotta ki.

Rengeteg veszéllyel, hibával van tele mai életünk, és a legjobb, legemberibb megoldásokat kint találjuk meg a természet közelében a falvakban. Ez az egyetlen út a függetlenedéshez, önellátáshoz, a természetes emberi élet

A Monsanto bűnös mérgezés vádjában – mondta ki a Francia bíróság

 Talán még nemkéső őket megállítani, nem csak a fajok pusztulnak a tevékenységük miatt, pusztul az ökoszisztéma, és az ember is. A Monsanto telephellyel rendelkezik Magyarországon is. Mit keresnek itt??

Paul Francois francia farmer neurológia problémákban szenved a biotechnológiai óriás Lasso nevű gyomirtójának belégzése miatt. – mondta ki a francia bíróság. A súlyos ítélet újabb kérdéseket vet fel a növényvédő vegyszerek egészségügyi hatásaival kapcsolatban.

47 éves gabonatermesztő farmer neurológiai rendellenességeket szenvedett a Monsanto gyomirtó belégzését követően. Úgy, mint memóriazavarok, fejfájás és beszédzavarok. A vád része volt, hogy a vállalat megfelelő figyelmeztetésekkel sem látja el a termékét. A lyoni bíróság szakértőket rendelt ki a sértettet ért veszteségek és azzal kapcsolatos kártérítés mértékének megállapításához.

“Ez egy történelmi döntés, elsőként ítélnek el egy növényvédő szer gyártót ilyen típusú visszaélésért.” – mondta el Francois Lafforgue ügyvédje a Reuters hírügynökségnek. A Mosanto ezzel szemben csalódottságát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban és kijelentette, megvizsgálják, hogyan támadhatják meg az ítéletet.

“A Monsanto mindvégig azon az állásponton volt, hogy nincs elégséges bizonyíték az állítólagos mérgezés és a tünetek között fennálló ok-okozati összefüggésre.” – jelentette ki a cég ügyvédje.

Francois és más, hasonló megbetegedésekben szenvedő gazdák létrehoztak egy szervezetet azzal a céllal, hogy az egészségügyi problémáktól szenvedők és az általuk használt szerek összefüggéseit monitorozzák. A francia társadalombiztosítási rendszer 1996 óta követi nyomon a gazdákat ért vegyi anyagokkal kapcsolatos egészségkárosulásokat, ezek száma 200-nál is magasabb évente. Ennek ellenére az elmúlt 10 évben csupán 47 esetben sikerült a gyártókat a mérgezés elismerésére kötelezni.

A kötelező EU irányelvek miatt a Monsanto Lasso gyomirtóját szerencsére már Franciaországban is betiltották, követve néhány másik ország példáját. Franciaország az Unió legnagyobb mezőgazdasága, egy jelenleg is futó projekt keretében 2008 és 2018 között az országban felhasznált növényvédő szer használatot 50%-al kívánják csökkenteni, aminek első jeleként 2008 és 2010 között 4%-os mérséklődést értek el.

Francois esetében a közvetlen egészségügyi kárt viszonylag könnyű bebizonyítani, hiszen az a Monsanto vegyszer tárolására használt tartály tisztítása közben következett be, gazdálkodó társainak azonban sokszor ennél lényegesen nehezebb dolguk van, amikor a különböző növényvédő szerek összesített hatásait szeretnék bemutatni. Közéjük tartozik az a prosztatarákból felépült gazda is, aki név nélkül nyilatkozott fájdalmairól a Guardian brit napilapnak.

“Ha a vegyszereknek komoly egészségügyi hatásaik lennének, akkor arról azt hiszem már tudnunk kellene.” – mondta Jean-Charles Bocquet az UIPP (a növényvédő cégeket tömörítő francia szervezet) ügyvezető igazgatója.

A társadalombiztosító idén a parkinson kór mellett újabbakat vett fel a gazdálkodókra különösen kockázatos megbetegedések listájára, köztük a vér- és húgyhólyagrákot, valamint légúti problémákat. Eközben a francia egészségügyi és környezetvédelmi ügynökség vizsgálatot folytat a gazdákat ért egészségügyi hatásokról, az eredmények jövőre várhatók.

http://magyarno.com/- ról egy kis további tájékoztató:

Monsanto emberiségre legkárosabb 12 terméke

Monsanto multinacionális vállalat a világ legnagyobb GMO és egyéb emberi egészségre káros termék előállítója.

A mexikói Greenpeace egy közleményében leírta, hogy a Monsanto a világ mezőgazdaságát és élelmiszeripari termelését genetikai kísérletei segítségével át akarja alakítani.

A 12 leginkább emberi egészségre ártalmas termék, melyet létrehozott kutatásai során a Monsanto.

1. Szacharin

A Monsanto Chemical Works in St. Louis vállalatot 1901-ben John Francis Queeny alapította, Missouriban, hogy cukorpótlókat gyártson. Ez az egyik legrégebbi mesterséges édesítőszer, és főleg, sütik, édességek, és más élelmiszerek édesítésére szolgál.

A káros hatások közül kiemelt a bél bakteriális flóra tönkretétele, a súlygyarapodás elősegítése, és a 2. típusú cukorbetegség előtérbe helyezése.

2. PCB (poliklórozott bifenilek)

A múlt század 20-as éveiben kezdte el gyártani a Monsanto poliklórozott bifenileket. Használták hűtő- és kenőanyagokként, transzformátorokban, kondenzátorokban és egyéb elektromos berendezésekben.

Kiemelt egészségkárosító hatásai, a  pattanások vagy kiütések (klórakne) és vegyi anyagok a vérben és a vizeletben, amelyek jelzik májkárosodást.

3. Polisztirol

1941-ben a Monsanto összpontosított a műanyag gyártásra, vagyis a szintetikus biológiailag nem lebomló polisztirolra, melyet  élelmiszer-csomagolásra használnak.

A hétköznapi használatban ez a legnépszerűbb élelmiszer csomagolás, melyet hungarocellként ismerünk.

A környezetvédelmi szakemberek ezt az anyagot tartják legveszélyesebb hulladékok egyikének, mely közvetlen okozója a  depressziónak, fejfájásnak, fáradtságnak és általános levertségnek.

4. A nukleáris fegyverek
5. 

1936-ban a Monsanto megszerezte Thomas & Hochwalt Laboratoriest Ohioban és létrehozta Központi Kutató Osztályát.

1943 és 1945 között ez az osztály koordinálja az USA hadseregnek a plutónium tisztítást, és előállítja a nukleáris fegyverekhez szükséges hasadó és sugárzó anyagokat.

5. DDT (diklór-difenil-triklór-etán)

1944-ben, a Monsanto volt az egyik első gyártó aki rovarirtóval lépett a piacra. Ez volt DDT, mely képes volt felvenni a harcot a malária szúnyogokkal. 1972-ben betiltották, mivel májkárosodást, meddőséget és ideiglenes idegkárosodás okoz.

6. A dioxin

1945-ben, a Monsanto elkezdi terjeszteni a kémiai peszticidek használatát a mezőgazdaságban és legyártotta az Agent Orange nevű gyomirtót, mely dioxint tartalmaz. Felhalmozódik a táplálékláncban, elsősorban az állatok és emberek zsírszövetében.

Ez a nagyon mérgező koncentrátum, kapcsolatban van a szaporodási és fejlődési problémákkal, befolyásolja az immunrendszert, akadályozza a hormontermelést és rákot okozhat.

7. Agent Orange

A 60-as években, a Monsanto volt vietnami háború legnagyobb vegyi fegyver szállítója. A legtöbbet használt vegyi anyag az Agent Orange volt.

Körülbelül 400 ezer ember halt meg vagy vált végtag csonkolttá, azáltal, hogy érintkeztek a vegyi anyaggal.

500.000-en született hibákkal jöttek a világra.

Monsanto belső jelentései szerint, a vállalat nem volt tudatában az Agent Orange toxikus hatásainak, amikor folyamatosan eladta az USA kormányának.

8. kőolaj-alapú műtrágyák
9. 

1955-ben a Monsanto egymás után vásárolta fel olajfinomítókat. A kőolaj-alapú műtrágyák elpusztítják a talajban élő mikroorganizmusokat.

9. RoundUp gyomirtó
10. ó

Más néven glifozát (a fő komponense a RoundUp-nak a herbicid . Több tanulmány kimutatta, hogy a herbicid kapcsolódik a rák kialakulásához, valamint megzavarja az emlősök hormon rendszerét, fejlődési és születési rendellenességeket okoz,

10. Aszpartám

 

Ez egy mesterséges édesítőszer melyet többek között diétás ételekben, ásványvizekben, rágógumiban és porított italokban használnak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a túlzott fogyasztása fiatalok esetében hozzájárul a lymphoma és a leukémia kialakulásához.

11. szarvasmarha növekedési hormon (rBGH)
12. 

Ez egy genetikailag kezelt hormon, melyet tehenekbe fecskendezve, növelik a tejhozamot. Ez növeli a genny, és antibiotikum maradványok előfordulását a tejben, és létrehoz egy IGF-1 nevű növekedési hormont, melynek jelentős szerepe van a mell, vastagbél és prosztata rák kialakulásában.

12. GMO (genetikailag módosított szervezetek
13. )

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) így határozza meg a genetikailag módosított szervezeteket (GMO):

olyan állait vagy növényi szervezet, amely átesett genetikai változtatáson úgy, hogy létrejön egy új tulajdonságokkal rendelkező mutáns faj.

A Monsanto a 90-es években kezdte el  ezt a kampányt. Kimutatták a GMO termékek egészségre káros hatását, melyek közvetlen okozói a máj és vese ráknak.

Címlapfotó: Reuters