A linkre kattintva olvashato
Haldokolnak az óceánok: eltűnt a nyílt vízi élővilág?
A globális éghajlatváltozás okozta felmelegedés miatt pedig 2080-ra a világ korallzátonyainak 80-100%-a kifehéredhet, különösen a Csendes-óceán nyugati részén, az Indiai-óceánban, a Perzsa-öbölben, a közel-keleti és karibi térségekben.Az éghajlat tönkreteszi a korallokat, amik fontos részét képezik a vízi élővilágnak.A korallok fehéredésének egyik legismertebb oka a tengerfelszíni víz hőmérsékletének emelkedése, melyet a globális éghajlatváltozás okoz.Ez a víz mérgező anyagokkal való dúsulása, az oxigénhiány és az elsavasodás együttes következménye.Hans-Otto Pörtner állatfiziológus, az Alfred-Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet munkatársa is megdöbbentő dologra hívta fel a figyelmet.Ha elfogy a víz
Egy valami bizonyos: az emberiség történelme folyamán az idő nagy részében képes volt harmóniában élni a Természettel, és ezek többnyire a fejlődés időszakai voltak. Persze ide datálható rengeteg háború, pusztítás is, de keserű éllel megjegyezhetjük, hogy ezekben az esetekben az ember legalább csak saját magát perzselte, környezete nem észlelt sokat butaságából…
Persze átestünk a kollektív fejlődés fontos lépcsőin, mely lépések soha nem egy-egy embernek voltak köszönhetők, mindig közös teljesítmények álltak mögöttük. Ezért sivár lelkivilágra vall az, amit a harmadik évezred Magyarországán érzünk, hiszen a többség egy-egy ember hatalomra kerülésében látja mindennek a kulcsát, és figyelmen kívül hagyja azt, hogy annak az egy embernek semmi esélye nincs komoly teljesítményt nyújtani egyedül.[
Elegendő műanyagunk van, hogy beterítsük az egész bolygótMára nincs olyan pontja a bolygónak, amely ne lenne műanyag szeméttel szennyezett. Az emberiség évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyta a műanyag használattal kapcsolatos problémákat és csak az előnyökre koncentrált: az olcsó előállításra és a széleskörű felhasználhatóságra.
Ma azonban már más a helyzet. Egy olyan világszintű problémáról van szó, amely önmagában meghatározhatja a következő évtizedeink alakulását. Ebben a cikkünkben ezeket a problémákat fogjuk mélyebben megvizsgálni.
300 millió tonna műanyag hulladék évente!
Kihaláson innen és túlValaha így is nevezték az erszényes farkast, s e ragadozó tökéletes példája annak, amit az emberek a kihalt vagy kihalófélben lévő állatokról gondolnak. Mert egyrészt sok állatvédő és természettudós az erszényes farkast szokta emlegetni, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember rosszul bánik bolygónkkal, az élőlényekkel. Másrészt éppen erről az állatról tartják úgy, hogy talán mégsem halt ki, csak az egyedszáma lecsökkent, s nagyon ügyesen rejtőzködik. Ám mindegy is, mert 1936 óta nincs bizonyíték arra, hogy élne vagy feltámadt volna, és az sem biztos, hogy egy XIX. században konzervált kölyökfarkas DNS-éből élő példányt tudnának klónozni. Az erszényes farkas sorsa azonban jól mutatja, hogy az ember milyen lassan reagál azokra a változásokra, amelyek naponta körbeveszik, alakítják életét, befolyásolják jövőjét – miután a kormányok hagyták, hogy a vadászok kiirtsák az erszényes farkast, csak a kihalása után nyilvánították védetté.
S hogy mennyire nem mindegy, mikor kezdünk felfigyelni, mennyire válik egy faj veszélyeztetetté, arra a legjobb a vadon élő tigrisek példája. Az első világháború előtt a bolygó tigrislétszámát még mintegy 100 ezer példányra becsülték, 2010-ben azonban már meg tudták számolni az egyedeket: 3200-at találtak belőlük. A Természetvédelmi Világalap (WWF) rendre nyomon követi a veszélyeztetett állatok sorsát, és a tigris esetében pár éve arról számoltak be, hogy míg Indiában 2006-ban mindössze 1411 egyedet tartottak számon, 2014-ben már 2226-ot. Köszönhetően az odafigyelésnek, valamint annak, hogy Indiában olyan intézményt is létrehoztak, melynek neve: Nemzeti Tigrisvédelmi Hatóság.
Globalizáció Forrás: Z.Kárpát Dániel-Gének harcaMéltán nevezhetjük az emberiség legnagyobb és legveszélyesebb vírusának.
Amint a globalizáció eljut egy addig elzártan élő rendszerbe mondjuk egy szigetre, azonnal elkezdi felélni a terület erőforrásait, pusztítani a lokális, nemzeti értékeket, a technológiák (TV, mobiltelefon, gépjárművek, stb.) révén elképesztő módon butítja, mérgezi a helyi embereket.
A kecsketej helyett megjelennek a coca-colák, a közösségi élet helyett a chat-elés, bőrnadrágok helyett a farmer.
Megjelennek az internacionális multi cégóriások a hitvány minőségű, de olcsó termékeikkel, ezáltal szépen megölik a helyi őstermelők élet lehetőségeit.
Betör a média, drasztikusan megváltozik a helyi nemzeti értékrend, amit felvált egy “világpolgár” kozmopolitán nézet, melynek eredménye hogy agymosott tömegemberek készülnek.
A Monsanto bűnös mérgezés vádjában – mondta ki a Francia bírós
Talán még nemkéső őket megállítani, nem csak a fajok pusztulnak a tevékenységük miatt, pusztul az ökoszisztéma, és az ember is. A Monsanto telephellyel rendelkezik Magyarországon is. Mit keresnek itt??
Paul Francois francia farmer neurológia problémákban szenved a biotechnológiai óriás Lasso nevű gyomirtójának belégzése miatt. – mondta ki a francia bíróság. A súlyos ítélet újabb kérdéseket vet fel a növényvédő vegyszerek egészségügyi hatásaival kapcsolatban.
Világszerte pusztulnak a méhek
Érthetetlen okból pusztulnak világszerte a mézelő méhek, sőt nemcsak ők, hanem az összes virágot látogató rovar. Ebből pedig nagyon nagy baja származhat az emberiségnek.
Az utóbbi időben a nemzetközi és magyar sajtó is rendre érthetetlen okokból történő, tömeges méhpusztulásokról számol be. Egyetlen fajról, a háziméhről szólnak a híradások, pedig több ezer más, megporzó rovarfaj is veszélyben van, csak kevesebbet tudunk róluk, mint a háziállatként tartott mézelő méhről. Megporzók nélkül felborulhatnak azok az életközösségek, melyek létezésén és zavartalan működésén alapszik az emberi civilizáció ma ismert formája:
ha nincs, aki beporozza a virágokat, összeomlik a mezőgazdaság, és a jelenleginél is sokkal durvább élelmiszerhiány és nélkülözés állhat be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése