TE MAGAD gyormirtózol és permetezel RENDSZERESEN!

 

Úgy látom, hogy néhányak számára nem volt teljesen  világos és átlátható az összefüggések levezetése az előző bejegyzésben, ezért most kicsit egyértelműsítem a dolgot:

Álj fel és MOST nyisd ki a hűtődet, menj be a kamrádba, nyisd ki az élelmiszeres szekrényed, húzd ki a nasifiókod, vedd szemügyre a fűszereidet stb. és számold megy hány olyan terméket látsz, ami NEM VEGYSZERMENTES termesztéből származik?

Lehet, hogy a friss zöldségedet, gyümölcsödet a termelői piacon veszed (ahol ÁLLÍTÓLAG vegyszermentes). És elhiszem, hogy megveszed a lisztből, a rízsből, a tésztából, netán még a babkonzervből is a biot. DE azt nagyon erősen kétlem, hogy BÁRKI olvassa ezt a bejegyzést, akinek soha egy nyamvad konvencionális narancs nem csúszik be, nem lapul egy kefír a hűtőben, egy spenót a fagyasztóban, nem kíván meg néha egy olyan csokit; akinél még az utolsó zacskó tea és szerecsendió is bio, akinek a komplett háztartásában abszolut SEMMI, egyetlen egy élelmiszer sincs, ami nem bio?!

És akkor még házon kívül nem is mentünk. A gyors pogácsa a sarki pékségből, a kávé az automatából, a kürtös kalács a karácsonyi vásáron, és sorolhatnám.

Jócskán vannak termékek, amikhez kb. hozzá sem lehet jutni bioban, azokat te mind nem eszed?

(És csak mellékesen megjegyzem a BIO SEM VEGYSZERMENTES.)

Tehát ha átkutattad az élelmiszerraktáraidat és úgy egyébként a hétköznapjaidat és találtál legalább EGY terméket, ami konvencionális művelésből származik, akkor GYOMIRTÓZTÁL ÉS PERMETEZTÉL - TE MAGAD.

Csak éppen felbéreltél valakit, aki távol tartja tőled ennek tudatát és következményeit. Mással végezteted el a piszkos munkát, és más telkén okozod vele a károkat. De ez attól még ugyanúgy a TE MŰVED! Vagy komolyan azt hiszed, hogy nem te vagy gyilkos, ha egy bérgyilkos húzza meg a ravaszt?!

Bocsánat, de ez nettó álszentség.

Mindenki tudja, hogy tele van C-vitaminnal, de arról senki nem beszél mit tesz a testeddel a savanyú káposzta!

 

A káposzta egy olyan zöldség, ami sokoldalúan felhasználható, s amelyet (mai fajtákhoz hasonlót) már a görögök, illetve rómaiak is termesztettek és nagy becsben tartottak. Számos fajtája és elkészítési módja ismert, így megannyi ínycsiklandó ételvariáció készíthető belőle. Legyen szó akár levesről, főételről, vagy desszertről a káposzta kitűnő alapanyagként szolgál. Jelentőségét azonban nemcsak a könnyű beszerezhetősége, viszonylag olcsó ára és sokrétű felhasználhatósága adja, hanem a benne rejlő gyógyító erő és az értékes tápanyagok. A savanyú káposzta kedvező tulajdonságait már az ókorban felismerték, azt pestis és gyomorfekély kezelésénél használták, míg az egyiptomiak szintén betegségeket kezeltek vele és úgy gondolák a káposzta isteni erővel bír. A középkorban élő szerzetesek ugyanakkor foglalkoztak a káposzta nemesítésével, amely folyamat során különböző fajtákat is kifejlesztettek. Hazánkban a XV. századtól kezdve termesztik élelmezési szempontból, de napjainkban a népi gyógyászatban is szívesen alkalmazzák.

SAVANYÚ KÁPOSZTA: A NAGY „ÁTVÁLTOZÁS”

A sózással történő tartósítást, már az ókori rómaiak is alkalmazták. Ennek a hajózás elterjedésével nagy hasznát vették, mivel jelentős mennyiségű élelmiszert kellett magukkal vinni a hosszú hajóútra. A XVI. századtól kezdve megnövekedett a savanyú káposzta tekintélye, mert addigra már felismerték, hogy a tengerészek között gyakran felbukkanó betegség, a skorbut (C-vitamin hiány) ellenszere.

A nyers káposzta tejsavas erjesztés során „alakul át” és válik belőle savanyú káposzta. Savanyítás folyamán a tejsavbaktériumok hatására a levelekben lévő szénhidrátból tejsav keletkezik. Ez az anyag meggátolja a rothadást okozó organizmusok szaporodását és működését. Mindezt a tevékenységet támogatja a káposztához hozzáadott kis mennyiségű konyhasó.

A káposztában rejlő lehetőségek

• magas tápértékkel rendelkezik: A káposztafélék családjába tartózó zöldségek, így a káposzta C-, E- és K-vitamin tartalma magas, sőt még kalciumban és vasban is gazdag. Mindemellett a zöld leveleiben béta-karotin, antioxidáns, folsav, kén, klór, jód, tiamin, magnézium, A- B- és U-vitamin (azaz metil-metionin), továbbá élelmi rost található. Az utóbbival kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy milyen jelentős a rost táplálkozásban betöltött szerepe, továbbá a rost belekre gyakorolt hatása egészségünk megőrzése érdekében.
• védi a bélrendszert: a „kerti patika” egyik legkorábbról ismert és legelterjedtebb természetes gyógyszere a káposzta. Eltérő fokban, de jótékony hatását ugyancsak kifejti nyersen, savanyú káposzta, vagy főzött formában történő elfogyasztáskor. Szervezetünket, illetve emésztőrendszerünket támogatja azáltal, hogy nagy mennyiségű ként tartalmaz, amely egyúttal sejtjeink alkotóeleme. Ezt a kedvező hatást a benne lévő jód és klór tovább erősíti.
• segít a fogyásban: tökéletes fogyókúrás étel készíthető belőle, mivel a káposzta vitamin tartalma jelentős, mégis egy átlagos, főtt adag kalória tartalma alacsony. Fogyni vágyók számára ideális a megfelelő súlyvesztés elérése érdekében, természetesen csak akkor, ha kerüljük a hozzáadott kalóriadús alapanyagokat (pl.: zsiradék, zsíros tejföl, füstölt hús). Koplalás nélkül, rendszeres testmozgás mellett, tehát könnyedén elérhető strandszezonra a lapos has a káposzta alapú ételekkel.
• gyógyítja a fogínygyulladást: a nyers káposzta és sárgarépa levének elegye (keverési arány 1:1) kezeli a gyulladt fogínyt, mivel magas a C-vitamin tartalma. A növényben lévő mustárolaj pedig antibakteriális hatású, így természetes antibiotikumnak tekinthetjük.
• szabályozza a vér cukor- és koleszterinszintjét: a zeller és a saláta levének fogyasztása mellett a káposzta evés is kedvezően befolyásolja a vércukorszintet. A bennük lévő anyagok a vércukor szabályozására hatnak, amely előidézi a cukorszint emelkedését, vagy csökkenését. Fogyasztása tehát kedvező cukorbetegség esetén! A koleszterinszint a káposzta kén-aminósav elemének hatására csökkenést mutat. A savanyú káposzta erjedésekor tejsavbaktériumok jönnek létre, amik kedvezően befolyásolják az epeműködést, s így csökkentik a vér koleszterinszintjét. Ennek és más hasznos tápanyagainak révén segíti a szívműködést.
• méregtelenít: a káposzta szabályozza a máj működését. Környezetünkből számos méreganyag jut be szervezetünkbe, így májunk megterhelő munkát végez. A káposzta azonban mindebben segítséget nyújt, mert képes egyes anyagok, mint a nikkel, kobalt, vagy a réz semlegesítésére. Bizonyos esetekben pedig a máj meggyengült munkája, vagy a szorulás bőrkiütések, pattanások formájában mutatkozik meg. Ilyen eredetű bőrelváltozások a nyers káposzta levének ivásával könnyedén megszűntethetőek, mivel kitisztítja a beleket és támogatja a máj méregtelenítő folyamatát.
  Ráadásul glutamin és aminósav tartalma hozzájárul egyes májbetegségek gyógyításához. Az alkohol károsító hatásának csökkentése érdekében ajánlatos savanyú káposzta levét, vagy káposztalevest fogyasztani.
• nyugtatja az idegeket: segít csillapítani az idegességet, enyhíti a túlzott aggodalmat, megszűnteti a depresszív és szorongásos állapotot, orvosolja az alvászavarokat. Mindehhez csak savanyú káposzta, vagy nyers káposzta levének fogyasztása szükséges.
• újjá építi a bélflórát: a savanyú káposzta készítésekor tejsavbaktériumok keletkeznek, melyek elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos hatásukat. Az antibiotikumok, stressz, egészségtelen életmód stb… hatására károsodik a bélflóra, ami az immunrendszer működésére szintén kihatással van. Emiatt fontos a bélbaktériumok egyensúlyának megtartása, probiotikumok segítségével. A savanyú káposzta tejsavbaktériumai így kijavítják a károsodott bélflórát, emellett a káposzta savanyításakor képződött tejsav és a hozzáadott csekély konyhasó meggátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását védve a szervezetet a megbetegedéstől.
• véd a rák ellen: kutatók számos olyan anyagot azonosítottak a káposztában, amelyek szerepet játszhatnak a rák megelőzésében. Úgy tapasztalták, hogy összefüggés lehet a rendszeres káposzta evés és a vastagbélpolipok (amiből sok esetben vastagbélrák alakul ki) visszafejlődése között. Nőknél a káposzta felgyorsítja az ösztrogén anyagcseréjét, s így csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét. Antioxidáns hatású flavonoidokat tartalmaz, amik segítenek a rákbetegségek megelőzésében, ezenkívül csökkentik a szervezetben lévő gyulladást és támogatják az immunrendszer védelmi feladatát.

Káposztából is megárt a sok

A táplálkozástudomány álláspontja szerint napi 10-15 dkg elfogyasztott savanyú káposzta már elegendő mennyiség a kedvező hatás kiváltásához. Lehetőleg nyersen, feldolgozás nélkül kell fogyasztani, mivel főzés során veszít vitaminjaiból és értékes tápanyagaiból!

Ha túlzásba visszük a káposzta fogyasztását, akkor az gátolhatja a vas felszívódását, ami vérszegénységhez és elhúzódó fáradtság kialakulásához vezethet.

Emésztőrendszeri problémákkal és epebetegséggel küzdőknél haspuffadás, felfúvódás is jelentkezhet savanyú káposzta fogyasztás után az illóolaj és rosttartalma miatt. Bizonyos helyzetekben azonban nem maga a káposzta, hanem az ételhez hozzáadott zsiradék, vagy füstölt hús eredményezi a problémát.

Forrás: www.meregtelenitokura.info

Szahara

 

Haldokolnak az óceánok: eltűnt a nyílt vízi élővilág?

 

A legfrissebb állapotfelmérés szerint a Föld BETEG. Az óceánok pedig már végstádiumban vannak!

Borzalmas állapotban van a természet és a Föld élővilága, különösen az óceánok és a vízi élővilág.

Egyes helyeken gyakorlatilag már kipusztult minden élő, és az óceán egy vízalatti sivatagra hasonlít, ahol már csak a mikrobák élnek meg.Az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának kutatásai azt mutatják, hogy a világ óceánjainak 40%-át súlyosan károsítja az emberi tevékenység .

A globális éghajlatváltozás okozta felmelegedés miatt pedig 2080-ra a világ korallzátonyainak 80-100%-a kifehéredhet, különösen a Csendes-óceán nyugati részén, az Indiai-óceánban, a Perzsa-öbölben, a közel-keleti és karibi térségekben.

Az éghajlat tönkreteszi a korallokat, amik fontos részét képezik a vízi élővilágnak.

A korallok fehéredésének egyik legismertebb oka a tengerfelszíni víz hőmérsékletének emelkedése, melyet a globális éghajlatváltozás okoz.Ez a víz mérgező anyagokkal való dúsulása, az oxigénhiány és az elsavasodás együttes következménye.

Hans-Otto Pörtner állatfiziológus, az Alfred-Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet munkatársa is megdöbbentő dologra hívta fel a figyelmet.

A Die Welt című német napilapnak nyilatkozó kutató közlése szerint az ipari forradalom kezdete óta a világtenger savassága átlagosan mintegy 30 százalékkal nőtt, ami a pH-skálán körülbelül 0,1 egységnek felel meg.

Ha ez így folytatódik, akkor a Föld óceánjaiban minden elpusztul, és egy ökológiai dominó hatás következtében tömeges kihalás söpörhet végig bolygónkon.

https://avilagtitkai.com/articles/view/haldokolnak-az-oceanok-eltunt-a-nyilt-vizi-elovilag

Napi szép

 

Relax, pihenünk

 

Kínai káposzta

 

Mérgezett élet

 

Műkaja

 

Mi a fenét permeteznek ezek?

 

Kihalásra felkészülni 4.

 

Kihalásra felkészülni 3.

 

Kihalásra felkészülni 2.

 https://youtu.be/75sZlQsQcK0

Kihalásra felkészülni

 

Elegendő műanyagunk van, hogy beterítsük vele az egész bolygót

 

Mára nincs olyan pontja a bolygónak, amely ne lenne műanyag szeméttel szennyezett. Az emberiség évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyta a műanyag használattal kapcsolatos problémákat és csak az előnyökre koncentrált: az olcsó előállításra és a széleskörű felhasználhatóságra.

Ma azonban már más a helyzet. Egy olyan világszintű problémáról van szó, amely önmagában meghatározhatja a következő évtizedeink alakulását. Ebben a cikkünkben ezeket a problémákat fogjuk mélyebben megvizsgálni.

300 millió tonna műanyag hulladék évente!

A műanyagok szintetikusan előállított, kémiailag ellenálló anyagok, ezért fizikai aprózódással lesznek egyre kisebb és kisebbek – a lebomlási idejük 500 év.

Jelenleg minden évben 300 millió tonna műanyagot termelünk ki világszerte, amelynek csak egy kis részét hasznosítjuk újra, vagy égetjük el. A nagyobbik része azonban hulladékként végzi. Még egy fontos adat: a második világháború óta 6 milliárd tonna műanyag került kitermelésre, amelynek a nagyobbik része ugyancsak szemétté vált és még sok száz évig az is marad.

A tengerek és az óceánok rendkívül szennyezettnek számítanak. A Csendes-óceán vizein 2017-ben egy 2.5 millió négyzetkilóméteres (!) kiterjedésű műanyag szemétszigetet fedeztek fel – ez nagyobb, mint Franciaország, Németország és Spanyolország összterülete együttvéve.

A műanyag hulladékok hatása az élővilágra

A tengerek és az óceánok teli vannak kisebb – néhány milliméternyi – és nagyobb műanyag hulladékokkal. A kisebb hulladékokkal az a probléma, hogy ezeket az élőlények egyszerűen lenyelik, így a szennyező műanyag bekerül a szervezetükbe. A élőlény méretével arányosan nő a lenyelt hulladék nagysága is.

Persze a nagyobb méretű műanyagok is okoznak nehézségeket. Rengeteg vízi élőlény ételnek nézi ezeket a műanyag eszközöket és az elfogyasztásukkal súlyos károkat okoznak önmagukban. Arról már nem is beszélve, hogy a vízi madarak esetenként műanyaggal etetik a fiókáikat.

Egyes műanyagok, például halászhálók pedig gyakran okozzák a vesztüket is. Ugyanez igaz a kisebb műanyag szigetekre, amelyen fennakadva fájdalmas halál vár az élőlényekre.

Beszédes, hogy az elmúlt 5-10 évben a Csendes-óceán egyes részeinek az élővilága teljesen kipusztult.

Műanyag hulladék az emberi szervezetben

Mondhatnánk azt, hogy minket nem érint a tengerek és óceánok élőlényeinek a sorsa, azonban ezzel a kijelentéssel csak egy probléma van: hogy ezeket az állatokat élelmiszerekként mi magunk is elfogyasztjuk.

Az általuk elfogyasztott mikro műanyag hulladékok bekerülnek a szervezetünkbe. Az óceánokból és tengerekből kiinduló szennyeződések minden másra is hatással vannak.

Továbbá az ivóvizeink sem mentesek a műanyag szennyeződétől, tehát rengeteg helyen a csapvíz sem számít tisztának. Ezt a problémát pedig a palackozás sem tudja orvosolni.

6 milliárd tonnából 30 milliárd tonna az évszázad végére

A látható világméretű negatív hatások ellenére is növekszik a műanyagtermelés. A következő 20 évben előreláthatólag megduplázódik a világ műanyagtermelése és az újrahasznosítást támogató törekvések ellenére sem fogunk tudni mit kezdeni ezzel az óriási mennyiségű műanyaggal. Tehát a nagyobb része továbbra is szemétként fogja végezni.

Valódi változást az hozna, ha a műanyag alapanyagú eszközeinket lecserélnénk más, gyorsan lebomló alapanyagokra. A papír egy jó alternatíva lehet az apróbb termékek esetében – mint például a szívószálak esetében, amin a Papearth-nél dolgozunk.

Szeretnénk hozzájárulni egy műanyagmentes jövő felépüléséhez. Reméljük, hogy ez a cikk gondolatébresztő hatással lesz rád. Te, mint fogyasztó hozzá tudsz járulni ahhoz, hogy az alternatív megoldások széles körben elterjedjenek. Mi hiszünk abban, hogy el is fognak terjedni!

forr.:https://papearth.hu/blog/a_muanyag_beterit/