SAVANYÚ KÁPOSZTA: A NAGY „ÁTVÁLTOZÁS”
A káposztában rejlő lehetőségek
- magas tápértékkel rendelkezik: A káposztafélék családjába tartózó zöldségek, így a káposzta C-, E- és K-vitamin tartalma magas, sőt még kalciumban és vasban is gazdag. Mindemellett a zöld leveleiben béta-karotin, antioxidáns, folsav, kén, klór, jód, tiamin, magnézium, A- B- és U-vitamin (azaz metil-metionin), továbbá élelmi rost található. Az utóbbival kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy milyen jelentős a rost táplálkozásban betöltött szerepe, továbbá a rost belekre gyakorolt hatása egészségünk megőrzése érdekében.
- védi a bélrendszert: a „kerti patika” egyik legkorábbról ismert és legelterjedtebb természetes gyógyszere a káposzta. Eltérő fokban, de jótékony hatását ugyancsak kifejti nyersen, savanyú káposzta, vagy főzött formában történő elfogyasztáskor. Szervezetünket, illetve emésztőrendszerünket támogatja azáltal, hogy nagy mennyiségű ként tartalmaz, amely egyúttal sejtjeink alkotóeleme. Ezt a kedvező hatást a benne lévő jód és klór tovább erősíti.
- segít a fogyásban: tökéletes fogyókúrás étel készíthető belőle, mivel a káposzta vitamin tartalma jelentős, mégis egy átlagos, főtt adag kalória tartalma alacsony. Fogyni vágyók számára ideális a megfelelő súlyvesztés elérése érdekében, természetesen csak akkor, ha kerüljük a hozzáadott kalóriadús alapanyagokat (pl.: zsiradék, zsíros tejföl, füstölt hús). Koplalás nélkül, rendszeres testmozgás mellett, tehát könnyedén elérhető strandszezonra a lapos has a káposzta alapú ételekkel.
- gyógyítja a fogínygyulladást: a nyers káposzta és sárgarépa levének elegye (keverési arány 1:1) kezeli a gyulladt fogínyt, mivel magas a C-vitamin tartalma. A növényben lévő mustárolaj pedig antibakteriális hatású, így természetes antibiotikumnak tekinthetjük.
- szabályozza a vér cukor- és koleszterinszintjét: a zeller és a saláta levének fogyasztása mellett a káposzta evés is kedvezően befolyásolja a vércukorszintet. A bennük lévő anyagok a vércukor szabályozására hatnak, amely előidézi a cukorszint emelkedését, vagy csökkenését. Fogyasztása tehát kedvező cukorbetegség esetén! A koleszterinszint a káposzta kén-aminósav elemének hatására csökkenést mutat. A savanyú káposzta erjedésekor tejsavbaktériumok jönnek létre, amik kedvezően befolyásolják az epeműködést, s így csökkentik a vér koleszterinszintjét. Ennek és más hasznos tápanyagainak révén segíti a szívműködést.
- méregtelenít: a káposzta szabályozza a máj működését. Környezetünkből számos méreganyag jut be szervezetünkbe, így májunk megterhelő munkát végez. A káposzta azonban mindebben segítséget nyújt, mert képes egyes anyagok, mint a nikkel, kobalt, vagy a réz semlegesítésére. Bizonyos esetekben pedig a máj meggyengült munkája, vagy a szorulás bőrkiütések, pattanások formájában mutatkozik meg. Ilyen eredetű bőrelváltozások a nyers káposzta levének ivásával könnyedén megszűntethetőek, mivel kitisztítja a beleket és támogatja a máj méregtelenítő folyamatát.Ráadásul glutamin és aminósav tartalma hozzájárul egyes májbetegségek gyógyításához. Az alkohol károsító hatásának csökkentése érdekében ajánlatos savanyú káposzta levét, vagy káposztalevest fogyasztani.
- nyugtatja az idegeket: segít csillapítani az idegességet, enyhíti a túlzott aggodalmat, megszűnteti a depresszív és szorongásos állapotot, orvosolja az alvászavarokat. Mindehhez csak savanyú káposzta, vagy nyers káposzta levének fogyasztása szükséges.
- újjá építi a bélflórát: a savanyú káposzta készítésekor tejsavbaktériumok keletkeznek, melyek elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos hatásukat. Az antibiotikumok, stressz, egészségtelen életmód stb… hatására károsodik a bélflóra, ami az immunrendszer működésére szintén kihatással van. Emiatt fontos a bélbaktériumok egyensúlyának megtartása, probiotikumok segítségével. A savanyú káposzta tejsavbaktériumai így kijavítják a károsodott bélflórát, emellett a káposzta savanyításakor képződött tejsav és a hozzáadott csekély konyhasó meggátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását védve a szervezetet a megbetegedéstől.
- véd a rák ellen: kutatók számos olyan anyagot azonosítottak a káposztában, amelyek szerepet játszhatnak a rák megelőzésében. Úgy tapasztalták, hogy összefüggés lehet a rendszeres káposzta evés és a vastagbélpolipok (amiből sok esetben vastagbélrák alakul ki) visszafejlődése között. Nőknél a káposzta felgyorsítja az ösztrogén anyagcseréjét, s így csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét. Antioxidáns hatású flavonoidokat tartalmaz, amik segítenek a rákbetegségek megelőzésében, ezenkívül csökkentik a szervezetben lévő gyulladást és támogatják az immunrendszer védelmi feladatát.