Az Európai Bizottság a baloldali mainstream médiával karöltve kezdte el propagálni, hogy az európaiaknak meg kellene tanulniuk bogarakat enni. És ekkor eszünkbe juthat a Karinthy Frigyesnek tulajdonított híres reklámversike: Mondja marha, miért oly bús? Olcsóbb a ponty, mint a hús. Az időszerű változat: Mondja marha, miért oly bús? Olcsóbb a rovar, mint a hús.
Amióta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2021 júniusában három rovart emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánított, egyre több szervezet és médium kezdte el propagálni, hogy milyen előnyei lennének, ha hús helyett rovar alapú étrendet követnének az európai polgárok. A rovarevés támogatását az Európai Unió annyira komolyan vette, hogy szorosan együttműködik a The International Platform of Insects for Food and Feed (IPIFF) nonprofit szervezettel is, amely a rovartermesztési ágazat érdekeit képviseli az uniós politikai döntéshozók, az európai érdekelt felek és a polgárok felé. Saját bevallásuk szerint
a fő küldetése, hogy az európai intézményekkel folytatott folyamatos párbeszéd révén elősegítse a rovarok szélesebb körű felhasználását, mint alternatív és új, az emberi fogyasztásra és az állati takarmányozásra alkalmas fehérjeforrást.
A szervezet az utóbbi évben több publikációt is közzétett arról, hogy milyen előnyökkel járhatna, ha az élelmiszeripar rohamléptekben elkezdene átállni a rovar alapú takarmányozásra, az európaiak pedig lemondva a húsokról, rovar alapú étrendre térnének át. Az IPIFF honlapján található ismertető szerint, a rovarok sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek fontosak az emberi szervezet számára: különösen gazdagok fehérjében, és esszenciális aminosavakat, zsírsavakat, vitaminokat illetve ásványi anyagokat is tartalmaznak.
Az ehető rovarok jól kiegyensúlyozott tápanyagprofillal rendelkeznek, ezért megfelelnek az emberi táplálkozási szükségleteknek
– állítja a szervezet. Továbbá kiemelik, hogy a rovarok már világszerte mintegy 2,5 milliárd ember táplálkozásának alapelemei, azonban azt elfelejtik megemlíteni, hogy a világ egyes nagy népességű területein, többek között Indiában vagy Afrikában a rovarok evésének hagyománya van. Az IPIFF ugyanakkor kifejezte reményét azzal kapcsolatban, hogy rövidesen a nyugati társadalmak étrendjének széles körben elfogadott összetevőjévé válnak majd a rovarok.
Azonban nem az egészséges életmód az egyetlen propagálható előnye az új élelmiszereknek, hanem az, hogy az ilyen állatok felneveléséhez sokkal kevesebb energia és takarmány szükséges. Ugyanis jelenleg egy kilogramm marhahús előállításához 15 500 liter vízre, 20 kilogramm takarmányra és 250 négyzetméter földre van szükség, míg egy kiló emberi fogyasztásra alkalmas rovar elkészítése során mindössze 5 liter vizet, 1,7 kg takarmányt és 3,6 négyzetméter földet használnak fel. Ennek a hangsúlyozásával, a rovarevés elterjesztésével az energiaválsággal küzdő Európai Unióban egy újabb ponton szorítaná a brüsszeli elit spórolásra az átlagpolgárokat.
Az Európai Unió a Horizon 2020 program keretében, majdnem 10 millió euró értékben egy , amelynek célja, hogy leküzdje a rovar alapú takarmányokkal és élelmiszerekkel szembeni akadályokat. A projekt általános célkitűzése a közelmúltban kifejlesztett technológiák, termékek és eljárások tesztelése, kísérleti alkalmazása és bemutatása a magas technológiai készültségi szint elismerése érdekében. A projekt ezekre a kulcsfontosságú tevékenységekre, valamint a rovarfehérjék takarmány- és élelmiszeripari ellátási láncának érdekelt feleivel folytatott élő laboratóriumokra és műhelymunkákra összpontosít. Ezek a tevékenységek biztosítják a SUSINCHAIN program reményei szerint az európai rovarágazat további bővülését. A program ismertetőjében pedig azt írják, hogy a terveik szerint “2025-re az állati fehérjéket 10 százalékban rovarfehérjével helyettesítik az állati takarmányokban és 20 százalékban az emberi táplálkozásban, ennek elérése érdekében pedig ezerszeresére kell növelni mind a termelési volument, mind a szektorban elérhető munkahelyek számát”.
A nyugati világ rovarevésre szoktatásában természetesen szerepet játszik több kutatóintézet és a mainstream média is. Épp néhány napja cikkezett a Guardian a lisztkukacokról, amikor beszámoltak egy dél-koreai kutatócsoport felfedezéséről. A kutatás során a lisztkukacot és a lárva állapotban lévő sárga lisztbogarat cukorral vegyítve megfőzték, így egy hússzerű ízesítőt kaptak eredményül, amelyet reményeik szerint egy napon fehérjeforrásként használhatnak majd a készételekhez. A BBC szintén foglalkozott a rovarevés témájával, a Cardiffi Egyetem és a Nyugat-Angliai Egyetem közös programjáról beszámolva, amivel a rovarok fogyasztására szeretnék ösztönözni a fiatalokat. A fiataloknak workshopokat tartanak, aminek keretében elmondják a tücskök, szöcskék, selyemhernyók, sáskák és lisztkukacok előnyeit a hagyományos húsételekkel szemben. Christopher Bear, a Cardiffi Egyetem munkatársa elmondta, hogy
azt szeretnénk, ha a gyerekek az alternatív fehérjékről úgy gondolkodnának, hogy ez a jelen, nem pedig a távoli jövő, ezért a kutatás középpontjában az áll, hogy a tanulók kipróbálhatnak néhány ilyen ételt.
Egyébként mind a BBC, mind a Guardian kitért arra is, hogy a rovarok fogyasztása környezetvédelmi, klímavédelmi szempontból is kívánatos lenne. Felhívták a figyelmet arra, hogy a klasszikus élelmiszertermelés, különösen a hús előállítása energiapazarló és környezetkárosító. Kiemelték azt is, hogy a haszonállatok és a hozzájuk kapcsolódó takarmánytermesztés nagy helyigényével szemben a bogarak nem foglalnak el sok földet, vizet vagy takarmányt. Ráadásul a szarvasmarhákkal ellentétben a rovartenyésztés kevesebb üvegházhatású gázt termel, és mivel a bogarak gyorsan szaporodnak és rövidebb az élettartamuk, nagy mennyiségben lehet őket tenyészteni. A mainstream média és a civil szervezetek mellett egyébként az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete is szeretné rávenni a nyugati világot az említett rovarok fogyasztására.
Azonban vannak olyan csoportok, akik már egyenesen törvénybe foglalnák a húsevés tilalmát. A brémai parlament zöldpárti politikusai ugyanis felszólították a lakosságot, hogy drasztikusan csökkentsék a hús-, tejtermék- és tojásfogyasztásukat. Úgy vélik, hogy mindenkinek kötelezően legalább 75 százalékkal kevesebb állati eredetű ételt vagy italt kellene fogyasztani. A párt azt is bejelentette, hogy hamarosan tárgyalni fog az erről szóló törvényjavaslat benyújtásáról a kormánykoalíciós partnereivel és az ellenzékkel is.
Forrás: v4na.com;
