Mára nincs olyan pontja a bolygónak, amely ne lenne műanyag szeméttel szennyezett. Az emberiség évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyta a műanyag használattal kapcsolatos problémákat és csak az előnyökre koncentrált: az olcsó előállításra és a széleskörű felhasználhatóságra.
Ma azonban már más a helyzet. Egy olyan világszintű problémáról van szó, amely önmagában meghatározhatja a következő évtizedeink alakulását. Ebben a cikkünkben ezeket a problémákat fogjuk mélyebben megvizsgálni.
300 millió tonna műanyag hulladék évente!
A műanyagok szintetikusan előállított, kémiailag ellenálló anyagok, ezért fizikai aprózódással lesznek egyre kisebb és kisebbek – a lebomlási idejük 500 év.
Jelenleg minden évben 300 millió tonna műanyagot termelünk ki világszerte, amelynek csak egy kis részét hasznosítjuk újra, vagy égetjük el. A nagyobbik része azonban hulladékként végzi. Még egy fontos adat: a második világháború óta 6 milliárd tonna műanyag került kitermelésre, amelynek a nagyobbik része ugyancsak szemétté vált és még sok száz évig az is marad.
A tengerek és az óceánok rendkívül szennyezettnek számítanak. A Csendes-óceán vizein 2017-ben egy 2.5 millió négyzetkilóméteres (!) kiterjedésű műanyag szemétszigetet fedeztek fel – ez nagyobb, mint Franciaország, Németország és Spanyolország összterülete együttvéve.
A műanyag hulladékok hatása az élővilágra
A tengerek és az óceánok teli vannak kisebb – néhány milliméternyi – és nagyobb műanyag hulladékokkal. A kisebb hulladékokkal az a probléma, hogy ezeket az élőlények egyszerűen lenyelik, így a szennyező műanyag bekerül a szervezetükbe. A élőlény méretével arányosan nő a lenyelt hulladék nagysága is.
Persze a nagyobb méretű műanyagok is okoznak nehézségeket. Rengeteg vízi élőlény ételnek nézi ezeket a műanyag eszközöket és az elfogyasztásukkal súlyos károkat okoznak önmagukban. Arról már nem is beszélve, hogy a vízi madarak esetenként műanyaggal etetik a fiókáikat.
Egyes műanyagok, például halászhálók pedig gyakran okozzák a vesztüket is. Ugyanez igaz a kisebb műanyag szigetekre, amelyen fennakadva fájdalmas halál vár az élőlényekre.
Beszédes, hogy az elmúlt 5-10 évben a Csendes-óceán egyes részeinek az élővilága teljesen kipusztult.
Műanyag hulladék az emberi szervezetben
Mondhatnánk azt, hogy minket nem érint a tengerek és óceánok élőlényeinek a sorsa, azonban ezzel a kijelentéssel csak egy probléma van: hogy ezeket az állatokat élelmiszerekként mi magunk is elfogyasztjuk.
Az általuk elfogyasztott mikro műanyag hulladékok bekerülnek a szervezetünkbe. Az óceánokból és tengerekből kiinduló szennyeződések minden másra is hatással vannak.
Továbbá az ivóvizeink sem mentesek a műanyag szennyeződétől, tehát rengeteg helyen a csapvíz sem számít tisztának. Ezt a problémát pedig a palackozás sem tudja orvosolni.
6 milliárd tonnából 30 milliárd tonna az évszázad végére
A látható világméretű negatív hatások ellenére is növekszik a műanyagtermelés. A következő 20 évben előreláthatólag megduplázódik a világ műanyagtermelése és az újrahasznosítást támogató törekvések ellenére sem fogunk tudni mit kezdeni ezzel az óriási mennyiségű műanyaggal. Tehát a nagyobb része továbbra is szemétként fogja végezni.
Valódi változást az hozna, ha a műanyag alapanyagú eszközeinket lecserélnénk más, gyorsan lebomló alapanyagokra. A papír egy jó alternatíva lehet az apróbb termékek esetében – mint például a szívószálak esetében, amin a Papearth-nél dolgozunk.
Szeretnénk hozzájárulni egy műanyagmentes jövő felépüléséhez. Reméljük, hogy ez a cikk gondolatébresztő hatással lesz rád. Te, mint fogyasztó hozzá tudsz járulni ahhoz, hogy az alternatív megoldások széles körben elterjedjenek. Mi hiszünk abban, hogy el is fognak terjedni!
forr.:https://papearth.hu/blog/a_muanyag_beterit/
